Vállalkozás ellenőrzés, belső ellenőrzési ismeretek, kontrolling

Kontrolling

Nem ellenőrzés: szó fordítása szabályozás, irányítás is. Irányítási eszköz: információkat biztosít a kellően alátámasztott vezetői döntésekhez

Nem egyedüli megoldás: nem minden, de fontos és elengedhetetlen része a modern vezetésnek

Nem régi módszer: a közgáz módszereit és elméleteit alkalmazza, de új szemlélet és gondolkodási mód

Célja: a vezetés koordináló, reagáló, adaptációs képességét folyamatosan biztosítani a tervek eléréséhez

Feladatai: A vállalat tervezési és információs rendszerének kiépítéséről karbantartásáról és működtetéséről gondoskodik. A felső vezetés igényeinek feladat meghatározásának kell megfelelnie. Az egyes tervfejezetek összehangolása és a tervnek a felső vezetés részére történő előterjesztése. Folyamatosan ellenőrzi a vállalat működését. Kialakít egy megfelelő teljesítménymérési mutatószámrendszert, időszakosan beszámol a tulajdonosoknak és a felső vezetésnek a különböző távú tervek teljesítéséről. Céljából adódik, a tervezési-elszámolási rendszer koordinálása, ami a felső vezetés szintjén érvényesül és a vagyont, likviditást és eredményt helyezi középpontba.

1. Stratégiai és operatív tervezési és ellenőrzési rendszer

2. Kellő mélységű teljesítmény költség és eredmény elszámolási rendszer

3. Mutató-számrendszerek

4. Beszámolási rendszer

5. VIR létrehozás alkalmazás.

Időhorizontja: a rövid és hosszú távú célok miatt egymással szoros kapcsolatban levő stratégiai (a vállalat jövőjéhez kapcsolódik, hosszú távra vonatkozó információkat, adatokat gyűjt és elemez. Ezzel biztosítja a környezeti változások időbeni felismerését és a megfelelő döntések meghozatalát.) és operatív (egy üzleti éven belül, megfelelő eszközökkel és eljárásokkal irányítani a vállalatot. A tervezett és végrehajtott intézkedésekről nyújtott információkkal segíti a vállalat nyereség- és likviditás alakulását irányítását a szükséges beavatkozásokat. Túlnyomó részt cselekvés orientált, tervezett intézkedések megvalósítására helyezi a hangsúlyt.) kontrolling van

Helye: a vezetési rendszer része, a vezetés valamennyi irányítási feladatát érinti

Eszközei: operatív – (költség-, árbevétel-, pénzügyi-) és stratégiai kontrolling

Stratégiai kontrolling eszközei:

- orientáció: környezet és vállalat, adaptáció

- tervezési fokozat: stratégiai terv

- dimenziók: esélyek/kockázatok   erős/gyenge oldalak

- elérendő cél: létbiztonság/sikerpotenciál

Operatív kontrolling eszközei:

- orientáció: a vállalati folyamatok gazdaságossága

- tervezési fokozat: taktikai és operatív tervezés, költségvetés

- dimenziók: ráfordítás / eredmény  költség/hozam

elérendő cél: gazdaságosság, nyereség, rentabilitás

Költség kontrolling: A költség és teljesítmény számítás a CO alaptétele.

1. A költségeket tágabban értelmezi. Minden költségről megállapítható, hogy mire, hol és miért merült fel. Költség(csak alapvető célokat szolgáló ráfordítások) és ráfordítás(„más” költségek, semleges ráfordítások, pótlólagos költségek) megkülönböztetése.

-   alapköltség: pénzügyi könyvelésben megjelenik

-   célirányos ráfordítás: a cég alapvető céljait szolgálja

-   más költség: alapvető célokat szolgál + költségszámításban kidolgozott költségek

-   pótlólagos költség: költségszámításban megjelenik, ráfordítás számításban nem

-   semleges ráfordítás: nem alapvető cél és/vagy nem az elszámolási periódust érinti

kalkulált költség: pótlólagos+ más együtt; típusai: kalkulált: kamatok(tárgyi eszközökre, kintlévőségekre, készletekre), kockázatok(gépekre és berendezésekre fejlesztésére kintlévőségekre készletekre árfolyamra), vállalkozói bér, érték csökkenés, bérleti díj, szociális. költség.

2.Teljesítmény: Iparban előállított mennyiségek és értékek. SZT szerint: árbevétel+fékész termék készeltenövekedés-ftk csökkenés+saját előállítású más eszközök aktivált értéke = összes teljesítméy

A belső teljesítmény számítás és kalkuláció rendszer méri.

Számítható szintek: ktg fajta, hely, viselő

a)  Költségfajták: felhasznált erőforrás jellegét tükröző költsége nemek szerint: anyag-, igénybe vett szolg-ok-, bér-, személyi jellegű egyéb-, bérjárulékok-, écs költségei.

b)  Költséghelyhez vagy költség viselőhöz való hozzárendelés szempontjából a költségek: közvetlen vagy a költséghelyek vagy a költségviselők  közvetlen költségei a költségobjektumokhoz közvetlenül hozzá rendelhetők, általános amelyek több költséghelyen több költségviselővel kapcsolatban merül fel. A teljse kölstég számításban indirekt módon terhelik rá költséghelyekre valamilyen vetitési alap alkalmazásával felosztják a költség viselőkre.

c)  Kapacitás kihasználtság változásához való viszony szerint: változó (arányosan változik a kapacitás kihasználással, lehet: progresszív, degresszív és lineáris) állandó fix ( időarányos, folyamatosan merül fel, független a kapacitástól, de annak bővítésénél nagyot változhat)

d)  Költség területek szerint: beszerzési, készletezési, értékesítési, stb.

e)  Származásuk szerint: primer (vezetői és pü-i számvitelben is megvan, egy periódus teljesítményéhez felhasznált, vásárolt vagy meglévő erőforrások értéke – pl. anyagköltség, bér) és szekunder ( vezetői szám-vitelben alkalmazzák, primer költségelszámolás újracso-portosítása, költségáramlást mutat költséghelyek között, összköltséget nem növeli

Költségszerkezet: a csopor-tosított ktg-ek %-os megoszlása mutatja, erőforrás igényességet tükröz,

Költséghelyek: Legfőbb költség gyűjtési ob-jektumok. Logikailag elhatárolt egységek és felelősségi területek.

Kialakítás szempontjai: a felelősséggel egyértelmű megfeleltetés, logikailag és fizikailag elhatárolás, teljesítmény és ktg egyértelmű kapcsolat, felmerülő ktg pontosan kimutatható, egységes számolási technika, megfelelő mérőszámok

Fajtái:

a)  alaptevékenységi folyamat szempontja szerint: főköltséghelyek (teljesítmény az alaptevékenységre irányul), mellékköltség-helyek (mellék tevékenységre~), segédköltség-helyek (közvetve szolgálja az alaptevékenységet)

b)  elszámolás technikai szem-pontok szerint: előköltés-helyek (a ktgek átterhelésre kerülnek a végköltséghelyre vagy más elő-költéshelyre), végköltséghelyek (a ktg-ek közvetlenül elszámolásra kerülnek a költségviselőkre)

típusuk szerint: igazgatási (nem részei az alaptevékenység ktg-einek, nem terhelik tovább), irányítási (alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódik, irányított ktg helyekre számolják el), alaptevékenységi (valamennyi ide tartozó folyamat ktg-eit számolják el), technikai (vmilyen belső elszámolási szempont érdekében alakítják ki )

Költségviselők: Lehet: termék (csoport), vevői rendelés, projekt, beruházás, belső teljesítmény, folyamat

Számítása:

a)  teljes ktg sztámítás (összes ktg-et elszámoljuk ktg viselőkre, az általános ktg-ket is kulcsok segítségével)

-   ~ számítás tényktg-ek alapján

-   utókalkuláció

-   ~számítás normál ktg alapján

-   normálktg számítás

-   ~ számítás  tervktg-ek alapján

-   tervktg számítás

b)  részköltség számítás (csak a változó ktg-ket számoljuk el ktg viselőkre)

-   ~ számítás  tényktg-ek alapján

-   közvetlenktg számítás

-   fedezetszámítás

-   fixktg fedezeti számítás

-   ~szám. normálktg-ek alapján

-   ~ számítás  tervktg-ek alapján

-   tervhatárktg számítás

Részletes jellemzés:

Teljes ktg számítás: direkt módon rendeli hozzá az általános költségeket a költséghely számíáson keresztül közvetve. Közvetlen és általános költségeket is elszámoljuk, HÁTRÁNYAI: az elszámolási kulcsok a fix ktg-ket proporcionalizálják, piaci dön-tésekhez nem ad megfelelő infót, nem ad valós képet a termék valós forgalmazási ktg-eiről

Rész ktg számítás: az eljárásnál egy időszaknak költségeiből csak egy meghatározott részt rendelnek hozzá a kölségviselőkhöz és a többi kölstéget csak az üzemi eredmény számításnál veszik figyelembe. összekapcsolja az árbevétel szá-mítást a ktg számítással, vizsgálja az árbevétel és a változó ktg-ek különbözetét, ezért Fedezetszámításnak is nevezzük. A költségek hozzárendelését okozati elven valósítja meg. Időszak összes költségét rögzítik fix, változós és változó általánosra bontva. Alkalmas az összes folyamat tervezésére és a hozamerők összehasonlítására.

Abszolút fedezet: egy termékre vonatkoztatjuk, Termék egységára ▬ termék egység változó költsége. Ha a fedezet ╬ , akkor a változó költségeket fedezi és részben a fixet is-> fedezeti rangsor. Dimenzió Ft/mennyiség

Specifikus fedezet: ha a szűk keresztmetszet problémája van. Időegység alatt mely termékek adják a legmagasabb fedezetet. Dimenzió FT/óra. A fedezet számyítás lényege, hogy a változó és fix költségek külön választása.

Kalkulációs eljárások: 1. direct costing, 2. lépcsőzetes számítás, 3. egyedi költség és fedezet módszer

a) Dierct Costing

Csak a közvetlen ktg-ket számolják el aktg viselőkre. Ez a leggyakrabban alkalmazott módszer. Cél: fedezeti pont, minimális piaci ár , optimális program meghatározása. Ezzel a módzserrel lehetővé válik a a fedezeti pont meghatározása, mely pont elérése után az árbevétel már nyereséget is tartalmaz. Minimális ár meghatározása, optimális program kialakítása. Két probléma vetődik fel lináárisként kezeli a változó költségeket, időtől függőnek tekinti a fix költséget. A változó költségek nem egyértelműen proporcionálisan változnak. Nem egyértelmű a fix költségek időszakhoz rendelése sem.az árbevétel változása sem kezelhető mindig proporcionálisnak. Az alap módszer többféle finomított változatban kerül alkalmazásra.

b) lépcsőzetes számítás:

Fix ktg-ket felbontja különböző elemekre a tevékenység és a szervezet hierarchiája alapján: 1. Termék fix ktg-e: pl. amortizáció 2. Termékcsoport~: pl. márkanév használat ktg  3. Részlegek ~: pl. divízió vezető bérktg 4. Vállalatot terhelő fix kölstégek  a hierchia csúcsa az előző lépcsőkbe nem sorolt fix költségek tartoznak ide. Jól illeszthető a felelősségi érdekeltségi központok rendszeréhez elsősorban a profitcenterek működésééhez. Jól betekintést ad a költség és eredmény struktúrájába, információót nyújt az egyes termékek forgalmazásának gazdaságosságra a szükséges korrekciókra vonatkozóan. pl. ellenőrzési apparátus ktg-e. Előnye: jól illeszthető pl. a profitcenterek működéséhez

c) egyedi költség és fedezet fedezeti összegen azon bevételek és változó költségek különbségét értjük amelyek ugyanazon döntésre vezethetők vissza a kalkuláció tárgyának létrejötte. Ezt navezzük identitás elvének. Minden költség et egyidejüleg rendeli hozzá a kalkulációs egységhez. Az egyedi költség fogalmát vonatkoztathatja termékre, vagy éppen az egész vállalkozásra. A lényege, minden költséghez kapcsolható olyan kalkulációs egység amelyhez egyedileg hozzárendelhető vagyis a hierarchia bármely szintjén megjelenő közös költség a következő  szinten egyedi költségként jelenik meg. A kalkulációs egység ek soklépsős hierarchiáját szükséges kialakítani. A fedezet számítási eljárások sajátossága, hogy valamnnyi döntés orientál.

Tervköltség számítás: Előre meghatározott időszak (tervidőszak) költségeinek megállapítására irányul. Végezhető a részktg-ek bázisán és a teljes költségek bázisán ( merev tervköltség és rugalmas tervköltség számítás)

Vonatkozási paraméterek: melyek az erőforrások, termelési tényezők előirányzott felhasz-nálási volumenét jelentik

Tervár: tervezés során alkalmazott elszámoló ár, a terve-zésidőszakában állandónak tekintjük

a)       merev tervköltség

 középpontban a költséghely, ezért a ktghely szerinti ktg ellenőrzésre alkalmas. Jellemzői: az általános ktg-ket nem bontja le fix és változó hányadra, összes általános ktg-ek osztja fel ktghelyekre, kapacitást és a terv árt állandónak tekinti. Kapacitás kihasználtságát a költséghelyek felhasználására vonatkozó mennyiségeket megállapítjuk a mennyiségeket többnyire központilag megállapított terv ár szerint értékeljük. A közvetlen ktg-ket ktghelyen belül, ktgnemekre bontva végezni Valamennyi tervköltség összege adja a ktghely tervköltség tömegét.

b)  Rugalmas tervktg kalku-láció:

A kihasználtsági fokot terv és tényszinten számításba vesszük, az eltérést nagyobb mélységben tudjuk elvégezni. Ktg-ket fix és változó hányadra osztja.

Indokolt (előírt) költségek: a tény kihasználás esetén indokoltak megengedettek= fix+(tényleges/tervezett vetítési alap)*változó ktg.

Elszámolt, tervköltségek: a tény vonatkozási paraméter tervktg-ei =tényleges vetítési alap*(összes tervktg/tervezett vetítési alap)

Jellemzői: tényktg-ket ktgnem, ktg viselő és ktghely szinten veti össze, a tényleges kihasznál-tsághoz igazodó tervktg-kel; a ktg-ket változó és fix részre osztja; a ktg-ket egy megállapított kihasználtsági fokon tervezzük, de mindig a tényleges kihasz-náltsághoz igazítjuk a kihasználtsághoz igazodó tervköltségeket a ténylegesen várható kihasználtság előirányzott költségeiként kezeljük.

Előnye: elérhető a folyamatos ktg ellenőrzés, az eltérések elemzése, a várható értékek megállapítása, előrevetítése

Vizsgálja árkülönbözetek, me-nnyiségi eltérések, felhasználási különbözetek, kihasználási elté-rések

Általános költség kezelés korszerűbb módszerei

Megfigyelhető az általános kölstégek volumenánek és a többi költségek hez viszonyított arányának növekedési tendenciája. A növekedés okai: irányítási jellegű tevékenység kiterjedése a szolgáltatás bövűlése kisebb mértékű ésszerűsítés az igazgatásban a tervezés az összehangolás az ellenőrzés növekvő költségeigénye az üzleti kapcsolatok nemzetközivé válása. Együtt szélesedik aa tervezésük elemzésük módszereinknek köre.

a)  általános ktg értékelemzés: tevékenységi köröket határolják körül, majd költség-haszon aránymutatókat képeznek, vagy költségcsökkentési javaslatokat határoznak Jól körülhatárolt tevékenységi körben összevetik a tényleges költségeket a tevékenység hasznával. Azoknál a etljesítményeknél a kedvezőtlen a költség haszon aránymutató.

b)  0-bázisú tervezés: célja az eszközök átcsoportosítása a kevésbé fontos területekről a fontosakra, nem a meglévő viszonyokat vizsgálja, hanem mintha ’’most ind. 0-ról. ’’ a cégen belüldöntési egységeket alakítanak ki konkrét teljesítmény színvolnalt állapítanak meg. Minden teljesítmény szinvolalhoz kikeresik a legkedvezőbb költségű eljárást és a megvalósításhoz szükséges tennivalókat döntéscsomagokká formálják. Végrehajtása után összevetésekkel állapítják meg a döntési egységek hatékonysági sorrendjét határoznak az eszközök átcsoportosításáról kiaktatásáról.

c)       folyamat ktg számítás: korszerű; igazgatási munka újraértelmezése, az általános költségek kezelésének legkorszerübb modszereként jelent meg. A tevékenység folyamat szemléletű kezeléét vezetik be. Az általános költségeket eltérően osztja fel.egy adott munkafolyamat egyszeri végrehajtásának ktg-e kerül kimutatásra, kalkulációs egységenkénti bontásban. A felbontott ktg-eket elemzik az így felbontott költségek tervezése elemzése kapcsán jelentősen csökkenthető az igazgatási költségek.

a)        Kereskedelmi áru kalkuláció: kereskedelmi vállalatnál: áru beszerzésénél és értékesítésénél; eljárásmódját piaci viszonyok és konkurencia határozza meg

b)       vonatkozási: több ajánlat esetén az árak összehasonlítását szolgálja, és ezzel a legkedvezőbb kiválasztását. Beszerzendő nettó mennyiség: bruttó – csökkenés. Vonatkozási ár megállapítás: listaár – rabat – skontó + vonatkozó ktg-ek

c)       értékesítési