1.       AZ ELLENŐRZÉS ALAPFOGALMAI, ELVEI, FAJTÁI

 

Ellenőrzés: a tényhelyzet mérését, és ennek valamilyen normával, követelménnyel való egybevetését jelenti a bemenetek módosítása céljából, hogy a rendszert a tervezett szintre, normára állíthassák vissza. Feltárja a hibákat, javaslatot tesz azok megszűntetésére.

 

Célja: az általa képviselt érdekek (hatósági, tulajdonosi) határozzák meg.

 

Tárgya: valamilyen emberi tevékenység, cselekedet, magatartás vagy magatartás sorozat, továbbá embercsoportok össztevékenységének értékelése.

Ellenőrzési rendszer: az ellenőrzések megszervezésének és végrehajtásának intézményesített formái.

 

Általános jellemzői:

·  Egységes rendszert alkot,

·  Átfogja a társadalmi-gazdasági élet minden területét,

·  Az állampolgárok érdekeit védi és képviseli,

·  Segítő szándékú.

·  Az ellenőrzés ezen ált. jellemzői alapelveiben és működési elveiben jutnak kifejezésre.

 

Alapelvei:

·  A törvényesség biztosítása (jogszabályok, utasítások betartása, betartatása; minden terhelő megállapítást bizonyítani kell)

·  A vezetés munkájának segítése

·  Az ellenőrzöttek munkájának segítése.

 

Működési elvei:

·  tervszerűség

·  rendszeresség (meghat időszakonként)

·  folyamatos (ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül)

·  átfogó jelleg (váll-i tevékenység egészére kiterjed)

·  egységes központi irányítás és koordináció.

 

Ellenőrzések csoportosítása:

·  Vele szemben támasztott követelmények szerint:

·  hatósági (konkrét utasítások, jogszabályok betartását vizsgálja, ezen nem mehet túl, hatósági jogosítvánnyal, az a szervezet ellenőriz aki a rendelkezést hozta, jegyzőkönyv, végső döntés®határozat)

·  gazdasági (vállalkozás tevékenységének színvonalát ítéli meg, hatósági elemek is beépülnek)

·  Módszerét tekintve:

·  folyamatos adatokon alapuló (felt megbízható adat)

·  beszámoltatás (szóban, írásban)

·  vezetők helyszíni ellenőrzése

·  találkozó ellenőrzés (okmány ütköztetés)

·  összefüggésekre alapozott ellenőrzés (eltűnt iratok esetén a helyszíni okmányok alapján történő rekonstrukció)

·  Terjedelmét tekintve:

·  célvizsgálat (egy konkrét feladat, egy egységnél)

·  témavizsgálat (egy feladat több egységnél)

·  általános átfogó vizsgálat (komplex, mindenhol)

·  A vizsgálatba bevont adatok, okmányok köre és csoportosítása:

·  teljes körű vizsgálat (bűncselekmény esetén)

·  szúrópróba szerű (részidőszakok ellenőrzése)

·  Időtényezővel összefüggésben:

·  előzetes ellenőrzés (döntés, rendelkezés kiadása előtt várható hatások felmérése)

·  egyidejű ellenőrzés (végrehajtással párhuzamosan)

·  utólagos ellenőrzés (okmányok hitelességét vizsg)

·  Végrehajtásának módja szerint:

·  alaki vagy formai ellenőrzés

·  számszaki ellenőrzés

·  érdemi ellenőrzés (okmány valóságot tükrözi-e)

·  Kinek a megbízásából:

·  belső ellenőrzés (munkaviszony)

·  külső ellenőrzés

·  Végezhető az ellenőrzés:

·  hivatali tevékenységként,

·  társadalmi tevékenységként,

·  tulajdonosként végzett ellenőrzés.

·  Magatartás ellenőrzés

alkalmazása: a hiba elkövetésének esélye minimális, amennyiben azonban megtörténik, rendkívül súlyos kárt okoz, ebből következően nagy szigorú és gyakori ellenőrzésekkel a helyes magatartást ki kell kényszeríteni.

·  Eredmény ellenőrzés:

alkalmazása: ha egyes egyének, vagy csoportok teljesítményét akarjuk megítélni, illetve összehasonlítani. Objektív mérce.

 

 

 

Oldal: Alapfogalom, elv, fajta
Vállalkozás ellenőrzés, belső ellenőrzési ismeretek, kontrolling - © 2008 - 2024 - ellenorizzteis.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat