A vizsgálati jelentés alaki és tartalmi követelményei
Mikor készítünk - általában - vizsgálati jegyzőkönyvet, mit kell annak tartalmaznia?
VIZSGÁLATI JELENTÉS szerkezete:
(1) BEVEZETŐ RÉSZ: vizsgálat célja, a vizsgált egység neve címe, az ellenőrzés időpontja, az ellenőrzés alá vont időszak, a vizsgálatban részvevő személyek neve, beosztása, a vizsgálatot elrendelő szerv, megbízólevél száma;
(2) ÉRDEMI RÉSZ: ténymegállapítások, hibákat előidéző okok, következményeik, felelős személyek, megoldási javaslatok,
(3) BEFEJEZŐ RÉSZ: Készítés időpontja, Ellenőrök aláírása sk, Záradékok: hitelesítési (vezetőtől), megismerési (vezetőtől, hibafelelősöktől), felelősségi (tudomásul vétel + magyarázat) keltezésük, aláírások.
A vizsgálati program alaki előírása, felépítése:
(1) általános vagy bevezető rész ( vizsgálat célja vagy témája, a vizsgált egység, időszak, a vizsgálatra fordítható idő, a vizsgálatban részvevő személyek, a vizsgálatot elrendelő szerv).
(2) érdemi rész: a konkrét vizsgálati feladatok, szempontok felsorolása: szervezettség, szabályozás, végrehajtás, késedelmek.
(3) vizsgálatszervezési feladatok: módszer, okmányok, folyamatos megismertetés, összefoglaló jelentés kinek.
Keltezés, pecsét, jóváhagyó vezetői aláírás, ellenőrök aláírása.
Megbízólevéllel jár el, melynek tartalma: cégjelzés, sorszám, az ellenőrzésben részvevők neve és beosztása, vizsgálandó egység megnevezése, az ellenőrzés célja, megbízási érvényesség dátuma, kiállítás dátuma, ellenőrzést elrendelő aláírása, bélyegző.
Intézkedési terv (milyen ell alapján, több komolyabb hiba esetén a feladat határidő és a felelősök meghatározásával).